Annyival szebb

annyival szebb dolgok vannak mint a szerelem...
de mégis ezt, ezt kértem szüntelen,
ahelyett, hogy megcsodáltam volna a hajnali Napot,
én csak elfonnyadva vártam a napot,
amíg kivirágozhatok

eljött és én kiszáradtam
megtalált, és én elijedtem,
mert nem azt kaptam amit reméltem, és ő sem
négy évbe telt, míg elengedtem

álltam kiszáradtan
sírva és megtörten
és átkarolt Isten
megnyugodtam
ebben a tiszta szeretetben
önzetlen ölelésben

minden érintés fájt
minden simítás tűz volt,
ami megégette a testem
mert nem nekem szólt,
hanem csak lopott tőlem
hólyagosra égtem,
mire rájöttem,
hogy ölelő kar soha
nem lesz teljesen önzetlen...
amíg láthatatlanul
meg nem érintett az Isten...
elvesztem, de megtaláltam magam
két mindenható, gyógyító karban

annyival szebb dolgok vannak mint a szerelem...
de mégis ezt, ezt kértem szüntelen,
ahelyett, hogy Őt beengedtem volna,
pedig tudtam, jobb lenne, ha itt volna
és mikor beengedtem, nem tett szemrehányást,
hogy ugyan mégis miért zártam ki eddig
élő vízzel mossa, kötözi sebeim,
és minden napot külön megszépít

átmosott a szeretetével
és én lassan rügyezni kezdtem
minden reggel megöntöz,
tavasz van,
örök,
virágba borulok egészen

kinyitottam az ablakomat
hallgatom, ahogy dalolnak a madarak
és örömömben
csendben könnyezem
olyan szépek a hangok,
s ahogy
futnak a felhők az égen
fest ez az Isteni kéz,
s közben halkan dúdol nekem
...annyival szebb mindennél
ez a szeretet, amit ad nekem...

Nem ám akárki 2.0

"Istenem, kéne valaki..."- mondtam,

és ő mosolygott csak: "Dehogy kell!"

De én annyira nagyon akartam! 

Viszont tudta, hogy nekem nem ő kell... 

Elvette az elsőt - akivel elrejtőztem;

a másodikat - akibe kapaszkodtam;

a harmadikat - akivel kergetőztem.

Ültem, könnyek közt, értetlen... 

Aztán megfogta a kezem

És éreztem, erre volt szükségem

Átölelt és könnyekkel, remegve

Bújtam hozzá, s karjai közt elveszve:

"Istenem, nem kell más senki..."

mondtam... és ő megint csak mosolyog,

és én nem értem, mi van -már megint-,

de amit ad, mindig jobb, mint amit akarok...

Hogy is van...?
Legyen meg a te akaratod?

Tótükör - [rɪˈflektɪŋ aɪ]

Tótükör

Törött a tükör, az én egyetlenem,
melyben valómat tökélynek vélhetem.
Szemében minden, mi hibám eltörpül,
hazudik, de szívem hálás legbelül,
azért mit elrejt e pompás tört-tükör.
Repedt varázstó, éles hullámaid
úszni hívnak, e tengerszem aljáig.
Széleken vág de felszíne oly sima…
Bár enyém ő, nézd, lelkét is láttatja:
Vágyait, álmait és ábrándjait
Tiszta szívének „Hiányzol!” szavait
E tört lélektükör, varázstó, ez mind
csak a szemed, többet rejtesz ennél itt,
mi lopott el mégis?...e két bűvös kincs.

[rɪˈflektɪŋ aɪ]

This broken mirror is my one and only
Through it I appear as a perfect lady.
In his eyes, all of my mistakes are minor
It is a lie but still I am thankful for
All it ignores, this faultlessly cracked mirror.
The flawed wonder-lake and waves of sharp pieces
Make me want to dive in to this pool's deepests.
The edges may cut but the surface is smooth…
Although it's mine it reflects his inner soul:
Wonders, dreams, mistakes and the desires too,
His pure heart when he says "How I missed you!".
This cracked soul-mirror, wonder-lake, this thing:
It is just your eye, you have much more than this
But still, your deep eyes: I was captured by these.

Az élet végtelenén / Always and forever

Az élet végtelenén

Egy nap megláttuk egymást 

és egy táncba kezdtünk

az élet szépségein át
és szenvedésein keresztül.

A táncunk megmentette 

az életem, de leláncolt.

Miután elhagytam karjait

szívemben az üresség tombolt.

Akkor visszahullottam.

Erősen tartott,s gyengéden.

Nekem adta a szívét, hogy elmondja

mellette biztonság vár az életben.

A szíve pótolta az enyém

melyet neki adtam én

hogy tudja, vele áttáncolnék

az élet végtelenén.

Always and forever

That one day I saw him
And we started our dance
Through all of life's miseries
And its beauties as well.

Our dance saved my life
But it also chained me.
After I left his arms
I felt myself empty.

 I fell back to his arms
He held me strong, but gently
He gave me his own heart
To show me I'm in safety.

His heart replaced mine
That i gave him to tell
With him I would dance
Always and forever.