tetszik a létezésed ténye...
alanya, tárgya,
hogy Isten idetett téged erre a világra,
mert szeretni akart téged

megalkotott és a földre rakott
megmentett és nem kért, csak hitet
abban, hogy ő tényleg miattad halt meg,
hogy otthagyott mindent teérted

Ő a szeretet
s én, csak valami hálátlan daganat
nem tudlak szeretni, és nem is akarlak
csakis engem, és általad magamat

de még magamat sem, ezt a hústestet
ha édesgetem, nem elégedek meg,
ha sanyargatom sem leszek szentebb
pszichoszomatikus tünetek

szeretne, engem is, a földönragadtat
igen, minden erre mutat
...de annyival könnyebb lázadni,
és mindenért hibáztatni, mint egy tini

de este, mikor csak Őt kerestem
átölent csendesen az Isten
és én csak sírtam, hogy milyen jó nagyon
mennyire szeret akkor is, ha nem hagyom

eszembe juttatta minden megoldott gondomat
s a világon -amit teremtett- a legcsodásabb doldokat
az embereket, akikért hálás lehetek
és nem értettem miért, de utoljára pont téged

örömkönnyek közt
adtam hálát teérted
és nem tudom miért
szeret ő belőlem téged

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése