egy gondolat bánt engemet
ágyban, párnák közt halni meg
békén vesztegetni az életemet
mikor tömegeket nyomnak el
gyilkolnak meg
aláznak porig
semmiznek ki
űznek a pokolig
egy gondolat bánt engem nagyon
hogy nehogy úgy ellepjen a vagyon
hogy már nem értem milyen mikor nincsen
hogy visszatartom mástól, mondván hogy elég nekem sincsen
egy gondolat bánt nagyon,
őrlődöm rajta, nem hagy nyugodnom
a saját önzésem maga
minden nap egyre több van
hiába irtom
nincs semmi nyoma
ha Te nem húzol ki
én magamba fulladok
soha nem elég semmi
csak itt, ha Nálad maradok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése