A rím, amíg a lapra ér

A gondolat ellenszegül. 
Leszíjazom, mert megkergül, 
De megszökik, de elrepül
A rím, amíg a lapra ül.

A fejemben ma áll a bál, 
Eszem a szívnek muzsikál. 
De elbotlik, de fel nem áll 
A rím, amíg a lapra száll.

Szép gondolat eszembe jut, 
Felötlik, aztán szertefut. 
Költő csak szót-üldözni tud, 
A rím amíg a lapra jut.

Mikor sodor tömeggel ár, 
És arcul csap a múzsa . . . Már! 
Míg hazaérek, mind elszáll 
A rím, amíg a lapra vár.

Megküzdünk egyszer mindenért, 
Minden szóért, s mondatért 
Vért izzadunk, mert ennyit ér 
A rím, amíg a lapra ér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése